oui

A hétvégén, mivel már sokan vagyunk, sokfelé jártunk. A nagylányok apával strandoltak, a picur velem hűsölt az árnyékban, és mama keksszel etette. Mert most az a trend, hogy már 4 hónapos korban találkozzanak a picik a gluténnel. Zoránál, 7 éve, még a minél később volt a cél, tudományos alapokon. Egyik délután, amíg Bori mamázott, Mira apázott, én Zorával bicikliztem el a benzinkútra Meggy Márkáért, hátha az hasonlít a kölyökpezsgő ízért, mert szilveszter óta erre vágyik újra. És igen: tényleg hasonlít!

Az autóban hazafelé pedig arra gondoltam, milyen jó lenne, ha három kezem lenne, hogy minden gyerekemnek adhassak egyet, amibe lehet kapaszkodni. Amikor Mira még a hasamban volt, Zora aggódott, hogy lesz majd, ha lesz kistesója. Hogy figyelek majd rá is? Elmondtam neki, hogy mivel két kezem van, mindíg tudja majd fogni az egyiket, és mivel két lábam, ezért két gyerek is elfér az ölemben. Mirus már nem kérdezett ilyet, mikor Bori volt bent. Neki természetes, hogy van testvére, és osztoznak anyán-apán. 

Ma nagyon ügyes voltam. Már a hétvégén is éreztem, hogy ez az idő nem tesz jót nekem.
Zora napszúrást kapott, Mira szeme begyulladt. 
Ma kellett Borival neurológiára menni. Mirát itt akartam hagyni a takinénivel, hogy a 3,5 éves ne szedje szét a kórházat, amíg várakozunk. Na ő nem maradt itt a nénivel, édes hármasban mentünk a megbeszélt neurológiai vizsgálatra. Már eleve leizzadva értem oda. Ahol kiderült, hogy nagyon jó, hogy jöttünk, csak nem április 29., hanem május 29. a vizsgálat napja. Ekkor hazajöttünk. Jó volt.

Bori tömése a nagy projekt még mindig. Múlt kedden kevésnek találtatott a hízás, majd mikor 2 nap múlva visszavittem oltásra, és megint megmérték, 50 gr-al kevesebbet mutatott. Szuper. A mai mérlegelés ugyan pozitív volt, de még mindig nem meggyőző, így ma megcsapolták szegényt, azaz vért vettek tőle. Megyünk mindenféle ultrahangra és dévény tornára is (azt a miatt, hogy csak egyik oldalon szeret szopizni [kész, leírtam, de írhattam volna, hogy anyatejet inni, de ez meg olyan hivatalos, így marad a babanyelv, mivel ő történetesen baba, és ilyenkor anya is lemegy babába]).

Mondhatnám azt, hogy nem aggódom, mert kis rötyögi, édes jókedvű baba, de mégis aggódom, mert az orvos az orvos, a beutaló meg beutaló, itt vannak a kezemben (kiskönyvben).

Szépen folydogálnak a napjaink, nagyon gyorsan telnek így tavasszal, szinte sosem vagyunk itthon. 

Zora gyűri a sulit, illetve most már az gyűri őt, de én lehet, hogy jobban várom a szünetet, mert ez a reggel 7:45-re beérés és kelés nem csak a gyerekre, hanem a családra vonatkozik még ilyen életkorban.

Bori nem hízik eleget, én pedig idegeskedem e miatt.

Mi van vele? 

Mosolyog, kommunikál, ma már majdnem hátról hasra fordult, annyira tolja felfelé a popóját. 

Hiába mondják nekem, hogy úgy értem a nyelvét, mintha beszélne, és elmagyarázná épp mit szeretne, aggódnivaló még a harmadik gyerek körül is akad. És fáradt vagyok. 

6 napig voltunk egyedül, négyesben a csajok, és igen flottul ment minden. Még állatkertben is jártunk. Számomra teljesen hihetetlen, hogy meg tudtam csinálni, 

Megyek alvást pótolni.

Most épp a nagy, 7 éves szórakoztatja a kicsit, a 2 hónaposat a nappaliban, a recefice bummbummbummot már vagy ötvenedjére hallom. A lakás romokban, és bemenekültem a gyerekszobába, hogy ki tudjam nyitni a gépet. Gulyáslevest fogok főzni, de előtte a fülemen a telefonnal nagy barátnős beszélgetés közben kiteregettem és bepakoltam a mosogatógépet. Ez egy átlagos nap. Ja, nem is, mert a középsőm nincs itthon, de ha itthon lenne, és nyitva lenne a gép, akkor nem a blogszerkesztő, hanem a youtube és a bogyó és babóca lenne nyitva.

Hogy mi az ideális korkülönbség? Nem tudom. Így, ahogy most van, minden korosztályt más-más dolog érdekel. A kicsit csak a cici, az meg csak nekem van, de a két nagy is anyás, a reggelek  és az esték főképp anyaigényesek. Akkor kellene belőlem minimum három darab, de inkább négy, mert a férjnek is meg kell mondani, mikor kérdezi, hogy igen, ez a nyakkendő nagyon jól megy a cipődhöz, és még szép is vagy. A két nagyot pedig csak én öltöztethetem, ha már ébren vagyok. Néha nem vagyok még ébren. Akkor apa is jó, és apa is tud öltöztetni. Viszont este összebújni csak apa és anya tud, még ha 5 percre is. Akkor nem vagyunk helyettesíthetőek, viszont a nagyobb gyerekekben továbbra is duracell van. (Bennem meg nincs.)